Éljen a día libre! Ma körülbelül délig aludtunk, utána kicsit átrendeztük a szobát, igaz így kevésbé ésszerű az elrendezése, de legalább benne van a mi kezünk munkája. Utána 6 hét után végre először én is kitakarítottam, így már nem nyomaszt többé annyira a rossz lelkiismeret.Úgyhogy most már csak úgy csillog-villog a szobánk, meg a folyosó is egy darabig. Tegnap én még dolgoztam, Gyöngyi nem, és munka után lementünk a tengerpartra és ott egy napágyon iszogattunk meg beszélgettünk vagy 2ig.
Bár a többiek nem jöttek, azért mi nagyon jól elvoltunk, megvitattuk az élet nagy kérdéseit, bár meg nem oldottuk őket. Ja és megörökítettük a bornyitás minden egyes lépését.Tegnap meg a menorcai tévé ott volt a hotelban, nem tudom miért, egyszer csak feljött Carmen szólni, hogy menjünk le mert fényképezés lesz, és mindenkiről csináltak egy fotót. És jesszus, mindezt vagy 11kor, amikor már tökre fáradt meg izzadt voltam, a törölgetés hevében. Még egy szempillaspirál se volt rajtam, szörnyű. A női hiúságom. Meg történt még egy kellemes dolog tegnap. Reggeli végénél, mikor már a poharakat törölgettem, odajött hozzám egy angol nő, aki még csak 1-2 napja érkezett, és megdicsért, hogy látja milyen keményen dolgozok. Hát tökre meghatódtam rajta, ha már a köcsög főnökeimnek nem is, legalább neki feltűnik. Tegnap Estefaniával voltam, akivel Gyöngyi szokott dolgozni, és hát most már igazán átérzem a helyzetét, ugyanis iszonyat sokat cseveg a vendégekkel, és mondhatni tegnap vagy 3szor annyit dolgoztam mint ő. Amúgy rendes nő, meg kicsit hülye is néha, de egyáltalán nem szeret dolgozni.
Próbálok gondolkodni, hogy hétvégén mit csináltunk, de szerintem nem csináltunk semmi különöset. Unalmasak vagyunk mostanában, csak úgy öregesen nyomjuk, sokat alszunk meg semmitteszünk :) . Vasárnap újra teniszeztem, ezúttal Gyöngyi is jött, és bár eleinte szerénykedett, kiderült, hogy vele sokkal jobban lehet játszani mint Giannával, úgyhogy meglett az új kedvenc teniszpartnerem. Tegnap megint játszottunk vagy másfél órát, és így mindkét nap játszani, utána este dolgozni... kicsit megérzem az egyes testrészeimen.
Otthon meg most van a sziget, igy hallomasbol tudom, nagyon fura, annyira tavolinak tunik. Most épp a Delite-ben ülünk és a szabadnapot megünneplendő pizzázni fogunk, majd délután a Macarella strandra fogunk menni, ahová egy erdei út vezet, ami kissé kanyargós meg útválasztós néha, ráadásul én még csak egyszer, ő meg még soha nem volt ott, úgyhogy lehet ez lesz az utolsó bejegyzésem :P. Na jó, azért bízzunk benne oda, meg vissza is találunk. Este pedig ha minden jól megy, bulizni megyünk Yuke-ékkal Cala n Porterbe, majd beszámolok, hogy jó volt-e. Holnap reggel 7kor kelni biztosan az lesz :).